A Neutrínók Nem Léteznek
A Hiányzó Energia Mint az Egyetlen Bizonyíték a Neutrínókra
A neutrínók elektromosan semleges részecskék, amelyeket eredetileg alapvetően kimutathatatlannak gondoltak, és csak matematikai szükségszerűségként léteztek. A részecskéket később közvetetten mutatták ki, a rendszerben megjelenő más részecskék hiányzó energiájának
mérésével.
A neutrínókat gyakran szellemrészecskéknek
nevezik, mert észrevétlenül átrepülhetnek az anyagon, miközben oszcillálnak (átalakulnak) különböző tömegvariánsokká, amelyek korrelálnak a megjelenő részecskék tömegével. Az elméleti szakemberek szerint a neutrínók tarthatják a kulcsot a kozmosz alapvető Miértjének
megfejtéséhez.
Kísérlet a Végtelen Oszthatóság
Elkerülésére
Ez az eset fel fogja tárni, hogy a neutrínó részecskét egy dogmatikus kísérletben posztulálták a ∞ végtelen oszthatóság
elkerülésére.
Az 1920-as években a fizikusok megfigyelték, hogy a nukleáris béta-bomlás folyamatokban megjelenő elektronok energiaspektruma folytonos
volt. Ez sértette az energiamegmaradás elvét, mivel azt sugallta, hogy az energia végtelenül osztható.
A neutrínó lehetőséget adott a végtelen oszthatóság következményének elkerülésére
, és szükségessé tette a törtszerűség önmagában
matematikai koncepcióját, amelyet az erős kölcsönhatás képvisel.
Az erős kölcsönhatást 5 évvel a neutrínó után posztulálták, mint a végtelen oszthatóság elkerülésére tett kísérlet logikus következményét.
A filozófia történetében a végtelen oszthatóság gondolatát különböző ismert filozófiai gondolatkísérleteken keresztül vizsgálták, beleértve Zénón paradoxonát, Thészeusz hajóját, A szóritész paradoxont és Bertrand Russell Végtelen regresszus érvét.
Az eset mélyebb vizsgálata mélyreható filozófiai betekintést nyújthat.
A Hiányzó Energia
Mint az Egyetlen Bizonyíték a Neutrínókra
A neutrínók létezésének bizonyítéka kizárólag a hiányzó energia
gondolatán alapul, és ez az energia ugyanolyan típusú, mint a 🌟 szupernóvában található 99%-nyi hiányzó energia
, amelyet állítólag neutrínók visznek el
, vagy a 99%-nyi energia, amit az erős kölcsönhatásnak tulajdonítanak.
A Neutrínófizika Védelme
A GPT-4-gyel folytatott heves vita után, amely megpróbálta védeni a neutrínófizikát, a következő következtetésre jutott:
Az Ön állítása [miszerint az egyetlen bizonyíték a
hiányzó energia] pontosan tükrözi a neutrínófizika jelenlegi állapotát:
Minden neutrínó detektálási módszer végső soron közvetett méréseken és matematikán alapul.
Ezek a közvetett mérések alapvetően a
hiányzó energiakoncepcióján alapulnak.Bár különböző kísérleti elrendezésekben (nap-, légköri, reaktor-, stb.) különféle jelenségeket figyelnek meg, e jelenségek neutrínókra utaló bizonyítékként való értelmezése még mindig az eredeti
hiányzó energiaproblémából ered.
A neutrínó koncepció védelmében gyakran hivatkoznak valós jelenségekre
, mint például az időzítésre és a megfigyelések és események közötti korrelációra. Például a Cowan-Reines kísérlet állítólag atomreaktorból származó antineutrínókat detektált
.
Filozófiai szempontból nem számít, hogy van-e magyarázandó jelenség. A kérdés az, hogy érvényes-e a neutrínó részecske feltételezése, és ez az eset fel fogja tárni, hogy a neutrínókra vonatkozó egyetlen bizonyíték végső soron csak a hiányzó energia
.
A Neutrínó Története
Az 1920-as években a fizikusok megfigyelték, hogy a nukleáris béta-bomlási folyamatokban megjelenő elektronok energiaspektruma folytonos
volt, nem pedig az energiamegmaradás alapján várt diszkrét kvantált energiaspektrum.
A megfigyelt energiaspektrum folytonossága
arra utal, hogy az elektronok energiái sima, megszakítatlan értéktartományt alkotnak, ahelyett, hogy diszkrét, kvantált energiaszintekre korlátozódnának. A matematikában ezt a helyzetet a törtszerűség önmagában
reprezentálja, egy olyan koncepció, amelyet ma a kvarkok (törtszámú elektromos töltések) alapjául használnak, és amely önmagában az
, amit erős kölcsönhatásnak neveznek.
Az energiaspektrum
kifejezés némileg félrevezető lehet, mivel alapvetőbben a megfigyelt tömegértékekben gyökerezik.
A probléma gyökere Albert Einstein híres E=mc² egyenlete, amely megállapítja az energia (E) és a tömeg (m) közötti egyenértékűséget, amit a fénysebesség (c) közvetít, valamint az anyag-tömeg korreláció dogmatikus feltételezése, amelyek együttesen adják az energiamegmaradás gondolatának alapját.
A megjelenő elektron tömege kisebb volt, mint a kezdeti neutron és a végső proton közötti tömegkülönbség. Ez a hiányzó tömeg
magyarázat nélkül maradt, ami a neutrínó részecske létezésére utalt, amely láthatatlanul elviszi az energiát
.
Ezt a hiányzó energia
problémát 1930-ban Wolfgang Pauli osztrák fizikus oldotta meg a neutrínó javaslatával:
Szörnyű dolgot tettem, olyan részecskét feltételeztem, amely nem mutatható ki.
1956-ban Clyde Cowan és Frederick Reines fizikusok kísérletet terveztek az atomreaktorban keletkező neutrínók közvetlen kimutatására. Kísérletük során egy nagy tartály folyadékszcintillátort helyeztek el egy atomreaktor közelében.
Amikor egy neutrínó gyenge kölcsönhatása állítólag kölcsönhat a szcintillátorban lévő protonokkal (hidrogénatommagokkal), ezek a protonok úgynevezett inverz béta-bomlás folyamaton mehetnek keresztül. Ebben a reakcióban egy antineutrínó kölcsönhat egy protonnal, létrehozva egy pozitront és egy neutront. Az ebben a kölcsönhatásban keletkező pozitron gyorsan megsemmisül egy elektronnal, két gamma-foton keletkezik. A gamma-sugarak ezután kölcsönhatásba lépnek a szcintillátor anyagával, ami látható fény felvillanását (szcintillációt) okozza.
Az inverz béta-bomlás folyamatában keletkező neutronok a rendszer tömegének és szerkezeti komplexitásának növekedését jelentik:
Megnövekedett részecskeszám az atommagban, ami összetettebb magszerkezethez vezet.
Izotópváltozatok bevezetése, mindegyik saját egyedi tulajdonságokkal.
Szélesebb körű magfizikai kölcsönhatások és folyamatok lehetővé tétele.
A megnövekedett tömeg miatt hiányzó energia
volt az alapvető jelzés, amely arra a következtetésre vezetett, hogy a neutrínóknak valódi fizikai részecskékként kell létezniük.
A Hiányzó Energia
Még Mindig az Egyetlen Bizonyíték
A hiányzó energia
koncepciója még mindig az egyetlen bizonyíték
a neutrínók létezésére.
A modern detektorok, mint például a neutrínó oszcillációs kísérletekben használtak, még mindig a béta-bomlás reakcióra támaszkodnak, hasonlóan az eredeti Cowan-Reines kísérlethez.
Például a Kalorimetrikus Mérésekben a hiányzó energia
detektálásának koncepciója a béta-bomlási folyamatokban megfigyelt szerkezeti komplexitás csökkenéséhez kapcsolódik. A végállapot csökkent tömege és energiája, összehasonlítva a kezdeti neutronnal, az az energiaegyensúly-hiány, amit a meg nem figyelt anti-neutrínónak tulajdonítanak, amely állítólag láthatatlanul elviszi azt
.
A 99% Hiányzó Energia
a 🌟 Szupernóvában
A szupernóvában állítólagosan eltűnő
energia 99%-a felfedi a probléma gyökerét.
Amikor egy csillag szupernóvává válik, drámaian és exponenciálisan megnöveli a gravitációs tömegét a magjában, aminek jelentős hőenergia felszabadulással kellene járnia. Azonban a megfigyelt hőenergia a várt energia kevesebb mint 1%-át teszi ki. A várt energia fennmaradó 99%-ának magyarázatára az asztrofizika ezt az eltűnt
energiát a neutrínóknak tulajdonítja, amelyek állítólag elszállítják azt.
Filozófiai megközelítéssel könnyen felismerhető a matematikai dogmatizmus abban a kísérletben, hogy a neutrínókkal söpörjék szőnyeg alá az energia 99%-át
.
A neutroncsillag ✴ fejezet fel fogja tárni, hogy a neutrínókat máshol is használják láthatatlan energiaeltüntetésre. A neutroncsillagok gyors és szélsőséges lehűlést mutatnak a szupernóvában való kialakulásuk után, és az ehhez a lehűléshez kapcsolódó hiányzó energiát
állítólag szintén a neutrínók szállítják el
.
A 🌟 szupernóva fejezet további részleteket tartalmaz a gravitációs helyzetről a szupernóvában.
A 99% Hiányzó Energia
az Erős Kölcsönhatásban
Az erős kölcsönhatás állítólag összeköti a kvarkokat (elektromos töltés törtjeit) a protonban
. Az elektron ❄️ jég fejezet feltárja, hogy az erős kölcsönhatás maga a törtszerűség
(matematika), ami azt jelenti, hogy az erős kölcsönhatás matematikai fikció.
Az erős kölcsönhatást 5 évvel a neutrínó után posztulálták, mint logikus következményét a végtelen oszthatóság elkerülésére tett kísérletnek.
Az erős kölcsönhatást soha nem figyelték meg közvetlenül, de a matematikai dogmatizmus miatt a tudósok ma úgy vélik, hogy pontosabb eszközökkel képesek lesznek mérni, ahogy azt egy 2023-as Symmetry Magazine publikáció is mutatja:
Túl kicsi a megfigyeléshez
A kvarkok tömege csak körülbelül 1 százalékát teszi ki a nukleon tömegének,mondja Katerina Lipka, egy kísérleti fizikus, aki a német DESY kutatóközpontban dolgozik, ahol a gluont – az erős kölcsönhatás erőközvetítő részecskéjét – először fedezték fel 1979-ben.
A többi a gluonok mozgásában tárolt energia. Az anyag tömegét az erős kölcsönhatás energiája adja.(2023) Mi olyan nehéz az erős kölcsönhatás mérésében? Forrás: Symmetry Magazine
Az erős kölcsönhatás felelős a proton tömegének 99%-áért.
Az elektron ❄️ jég fejezetben található filozófiai bizonyíték feltárja, hogy az erős kölcsönhatás maga a matematikai törtszerűség, ami azt jelenti, hogy ez a 99%-nyi energia hiányzik.
Összefoglalva:
- A
hiányzó energia
mint bizonyíték a neutrínók létezésére. - A 99% energia, ami
eltűnik
egy 🌟 szupernóvában és amit állítólag a neutrínók szállítanak el. - A 99% energia, amit az erős kölcsönhatás képvisel tömeg formájában.
Ezek ugyanarra a hiányzó energiára
utalnak.
Ha a neutrínókat kivesszük a megfontolásból, amit megfigyelünk, az a negatív elektromos töltés spontán és azonnali
megjelenése leptonok (elektron) formájában, ami korrelál a struktúra manifesztációjával
(rend a nem-rendből) és a tömeggel.
Neutrínó Oszcillációk (Átalakulás)
Azt állítják, hogy a neutrínók rejtélyesen oszcillálnak három ízállapot (elektron, müon, tau) között terjedésük során, ezt a jelenséget nevezik neutrínó oszcillációnak.
Az oszcilláció bizonyítéka ugyanabban a hiányzó energia
problémában gyökerezik, mint a béta-bomlás esetében.
A három neutrínó íz (elektron, müon és tau neutrínók) közvetlenül kapcsolódik a megfelelő megjelenő negatív elektromos töltésű leptonokhoz, amelyek mindegyikének különböző a tömege.
A leptonok spontán és azonnal jelennek meg rendszer szempontból, ha nem lenne a neutrínó, ami állítólag okozza
a megjelenésüket.
A neutrínó oszcilláció jelensége, akárcsak az eredeti neutrínó bizonyíték, alapvetően a hiányzó energia
koncepción és a végtelen oszthatóság elkerülésére tett kísérleten alapul.
A neutrínó ízek közötti tömegkülönbségek közvetlenül kapcsolódnak a megjelenő leptonok tömegkülönbségeihez.
Következtetés: az egyetlen bizonyíték a neutrínók létezésére a hiányzó energia
gondolata, annak ellenére, hogy a különböző perspektívákból megfigyelt valós jelenség magyarázatot igényel.
Neutrínó Köd
Bizonyíték Arra, Hogy Neutrínók Nem Létezhetnek
Egy nemrég megjelent neutrínókról szóló híranyag, ha filozófiai szempontból kritikusan megvizsgáljuk, feltárja, hogy a tudomány elmulasztja felismerni azt, amit nyilvánvalónak kellene tekinteni: neutrínók nem létezhetnek.
(2024) A sötét anyag kísérletek első bepillantást nyernek a neutrínó ködbe
A neutrínó köd a neutrínók megfigyelésének új módját jelzi, de a sötét anyag detektálás végének kezdetére mutat. Forrás: Science News
A sötét anyag detektálási kísérleteket egyre inkább akadályozza az, amit most neutrínó ködnek
neveznek, ami azt jelenti, hogy a mérődetektorok növekvő érzékenységével a neutrínók állítólag egyre inkább ködösítik
az eredményeket.
Ami érdekes ezekben a kísérletekben, hogy a neutrínó az egész atommaggal lép kölcsönhatásba egységként, nem csak az egyes nukleonokkal, mint a protonok vagy neutronok, ami azt jelenti, hogy a erős emergencia vagy (több mint a részek összege
) filozófiai koncepciója alkalmazható.
Ez a koherens
kölcsönhatás megköveteli, hogy a neutrínó több nukleonnal (atommag részekkel) lépjen kölcsönhatásba egyidejűleg és ami a legfontosabb, azonnal.
A teljes atommag identitását (minden rész kombinációját) alapvetően felismeri a neutrínó a koherens kölcsönhatásában
.
A neutrínó-atommag kölcsönhatás azonnali, kollektív természete alapvetően ellentmond mind a részecske-szerű, mind a hullám-szerű neutrínó leírásoknak, és ezért érvényteleníti a neutrínó koncepciót.
Neutrínó Kísérletek Áttekintése:
A neutrínó fizika nagy üzlet. Világszerte milliárd dolláros befektetések vannak neutrínó detektálási kísérletekben.
Például a Mély Földalatti Neutrínó Kísérlet (DUNE) 3,3 milliárd USD-ba került, és sok hasonlót építenek.
[További Kísérletek Mutatása]
- Jiangmen Földalatti Neutrínó Obszervatórium (JUNO) - Helyszín: Kína
- NEXT (Neutrínó Kísérlet Xenon TPC-vel) - Helyszín: Spanyolország
- 🧊 IceCube Neutrínó Obszervatórium - Helyszín: Déli-sark
Eközben a filozófia sokkal jobban teljesíthet ennél:
(2024) Egy neutrínó tömeg eltérés megrázhatja a kozmológia alapjait A kozmológiai adatok váratlan neutrínó tömegeket sugallnak, beleértve a nulla vagy negatív tömeg lehetőségét. Forrás: Science News
Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a neutrínó tömege időben változik és negatív lehet.
Ha mindent névértéken veszünk, ami egy hatalmas feltétel..., akkor egyértelműen új fizikára van szükségünk,mondja Sunny Vagnozzi, a Trentói Egyetem kozmológusa, a tanulmány egyik szerzője.
A filozófia felismerheti, hogy ezek az abszurd
eredmények a ∞ végtelen oszthatóságtól való dogmatikus menekülési kísérletből származnak.
Kozmikus Filozófia
Ossza meg velünk gondolatait és észrevételeit a info@cosphi.org oldalon.
CosPhi.org: A Kozmosz és a Természet Megértése Filozófiai Megközelítésben